Kennel történet

Federics László vagyok, Jász-Nagykun Szolnok megyében, Karcagon élek. 13 évesen kaptuk testvéremmel első dobermann kutyánkat, Anitát, aki a család minden tagját elbűvölte intelligenciájával, eleganciájával és karakteres jellemével. Már ekkor tudtam, hogy ezzel a gyönyörű fajtával akarok foglalkozni. 2009-ben nyílt rá lehetőségem hogy megvegyem első kutyámat, Orát, akivel már nagyon komoly céljaim voltak, kiállítás és munka vonalon. Fontosnak tartom, hogy kutyáimnak meglegyenek: az egészségügyi szűréseik, a magyar tenyészszemléjük, a ZTP és a HPO munkavizsgájuk. Kutyáim nem kennelben élnek, hanem igazi családtagként a házban.

"Úgy mondják, hogy szerencsés az akinek egy igazi barátja van az élete során. Mi kutyás emberek szerencsések vagyunk abban, hogy megoszthatjuk életünket egyetlen kutyával. Mennyivel nagyobb szerencséje van azoknak akik több kutya barátságát tapasztalják meg. Amikor egy falkával élünk együtt több legjobb barátunk van."

Köszönöm érdeklődését!